Már két korábbi bejegyzésemben is megemlékeztem az angol komrámy által létrehozott SHARP programról, ami a bukósisakok NCAP tesztjeként írható le legyegyszerűbben. A mostani, egyben harmadik poszt apropójául két dolog is szolgált. Az egyik, hogy a novemberi magyar Superbike magazin is foglalkozik a témával, a másik pedig az, hogy a SHARP holnapján újabb sisakok teszteredményei kerültek ki, melyek közül az egyik engem is nagyon szíven talált. De ne rohanjunk ennyire előre...
Mint ahogyan várható volt (hasonlóan az NCAP tesztek első eredményeihez), sok olyan tyúkszemre taposott rá a SHARP ami nem fejltétlenül váltott ki sok emberből lelkesedést, ráadásul ezzel üzleti érdekeket is elég erősen megsértett. Ez csak fokozódik azzal a ténnyel, hogy több, igen jónevű (és egyben ellég borsos árú) gyártó (Arai, Shoei) igencsak leszerepelt a teszteken. Nem tudok és nem is akarok döntőbíró lenni ebben, de ahogy a mondás tartja, nem zörög a haraszt...
A Superbike egy hónapokkal ezelőtt megjelent angol anyagot porolt le (a fordító legalább arra vehette volna a fáradtságot, hogy úgy fogalmazza át az anyagot, hogy ne derüljön ki mennyire régi anyagról van szó), ami négy oldalon keresztül nagyjából arról szól, hogy miért szar a SHARP teszt. Szerintem a felsorakoztatott érvek nagyjából egy jó jövőképet tudnak adni a tesztrendszer továbbfejlesztésére, de semmiképpen nem annak életképtelenségét támasztják alá (mint ahogyan azt a cikk akarja mutatni). Természetesen mindent a maga helyén kell kezelni, egy motoros szaklaptól sem lehet elvárni az objektivitást (ha valaki hosszú évek óta olvassa az angol magazon magyar változatát, akkor tudja miről beszélek).
Ha a magyar kormány helyében lennék, akkor leraknék az európai illetékesek asztalára egy vaskos dossziét ami a SHARP rendszer hibáit kijavítva, figyelembe véve a kritikus hangokat (kiszűrve belőle az üzleti zajt), átvéve a meglévő tesztrendszerek erősségeit taglalná, hogy milyen fontos lenne egy egységes, mindenki számára könnyen érthető rendszer bevezetése a bukósisakokkal kapcsolatban az únión belül (elég csak arra gondolni, hogy milyen szigorú számokat próbálnak számonkérni a vezetők az egyes országokban a halálos balesetek csökkenésével kapcsolatban). A SHARP-al ellentétben publikálnám a tesztjegyzőkönyveket (érdekes, hogy ennek hiányát meg sem említi a Superbike magazin), fotókat stb. Így tényleg egy olyan rendszer nőhetne fel, amit az autógyártókhoz hasonlóan a bukógyártók és forgalmazók is hirdethetnének reklámjaikban. Na és milyen szép lenne ha ezeket a teszteket hazánkban végeznék el, ezzel munkahelyeket teremtve... De tudomásul kell venni, hogy az ilyen tesztek eredményei áldozatokat is követelnek, néhány korona a földre hullik.
Na és jöjjön az ominózus lista, a legújabb fejfedőkröl, ami legelőször tartalmaz mindössze egy csillagot elért bukósisakot is:
AGV S-4 Stealth | ![]() |
Bell M4R | ![]() |
Buell Turbulen | ![]() |
Caberg V2R | ![]() |
Duchinni D801 | ![]() |
Duchinni D801 | ![]() |
KBC Force RR | ![]() |
Lazer Vertigo | ![]() |
Marushin RS1 Carbon | ![]() |
ROOF Daytona | ![]() |
Schuberth S1 Pro | ![]() |
VIPER RS 40 | ![]() |
VIPER RS 66 | ![]() |
Ha valaki olvasgatja ezt a blogot, akkor tudja, hogy éppen egy Schuberth S1 Pro beszérzését terveztem el pár hónapja és a fenti lista tükrében finoman szólva is elkeseredtem. Azt hiszem újra megnézem a beépített napellenzővel rendelkező bukók piacát és kiváncsi vagyok, a két csillag tudatában most másként döntök-e.
Ja és még egy kicsit visszatérve Superbike magazinhoz: már az októberi számaban nagy örömmel közölte a főszerkesztői köszöntőben Norbi, hogy megújult a weboldaluk. Akkor még csak mosolyogtam rajta, hogy picit elsiette ezt a dolgot, mert az újság megjelenésekor még mindig a régi, siralmas oldal fogadta a látogatókat. Mint ahogyan a mai napig is... Pedig a novemberi számban már két oldalon is hirdetik az új oldalukat, melyikből az egyen képernyőkép is van a megújult honlapról. De a kép elkészítésénél még arra sem figyeltek oda, hogy ne legyen rajta mindenféle "teszt1", "teszt2" felirat...
Utolsó kommentek